A magyarországi helyzet
Jelenleg hazánkban a szellőző tisztítás elvégzését szabályozó jogszabályok az 54/2014-es BM rendelet,
közvetve a 3/2002 SzCSm-EüM rendelet és 49/2015 (XI. 6.) EMMI rendelet.
A szellőző tisztítás módját a 12.3:2020.01.23. Tűzvédelmi Műszaki Irányelv szabályozza.
A szellőző tisztítás szükségessége minden olyan létesítmény esetében megkérdőjelezhetetlen,
ahol szellőző vezetékek végzik az elhasznált levegő elszállítását és friss levegő biztosítását, legyen az társasház,
irodaház, kórház, bevásárló központ vagy ipari létesítmény.
Magyarországon 1965-1985. közötti időszakban mintegy 700.000 panellakás létesült. Ezek többnyire 5 és 10 emeletes lakóépületekben
találhatóak. Bár a panel-épületek műszaki-szerkezeti kialakítása kötődik az épületet gyártó házgyárakban alkalmazott technológiához,
illetve a házgyári rendszeren belül is léteznek különböző szerkezeti megoldások, közös vonás, hogy ezekben az épületekben a lakások szellőztetését
ún. gyűjtőrendszerű szellőzőkkel oldották meg.
Lakásonként a lakás típusától, méretétől, illetve a lakáshoz kötődő házgyári
rendszer alaptulajdonságaitól függően két, vagy három csatlakozási hely létesült (WC, fürdőszoba, konyha). Ebből következik, hogy jelenleg Magyarországon
kb. 200.000 db gyűjtő szellőzőcső található.
A lakások légellátása eredetileg a hagyományos szerkezetű külső nyílászárókon keresztül, illetve
a konyhák falára elhelyezett rácsos légbevezetőkön keresztül történik. A panellakások szellőztetése nemcsak komfort igényt elégít
ki – a földgázzal üzemelő konyhák esetében biztonságtechnikai követelményeknek is eleget tesz.
A lakások egyes helyiségeire, így mindenekelőtt a vezetékes földgázzal ellátott helyiségekre,
illetve más helyiségekre mindenkor változó szellőztetési előírás (ill. ajánlás) van érvényben. Jelenleg pl. a konyhai gázkészülékek miatt, a káros anyag felhalmozódás elkerülésére kb. 300 m3/ óra, a WC-kben a páraterhelés
optimalizálására kb. 40 m3/óra, míg a fürdőszobáknál kb. 60 m3/óra friss levegő biztosítása lenne szükséges.
Az épületek szellőző berendezései úgy a hatékonyság tekintetében, mint élettani
szempontból alkalmankénti tisztítás, ellenőrzés nélkül kifogásolhatóan működnek, ami a probléma kezelését indokolttá teszi.
A szellőző rendszerek működésének és belső állapotának meghatározására elvégzett műszeres
áramlási, valamint egyéb (videotechnikai, mikrobiológiai, stb.) vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a szellőzőcsatornákban különböző mértékű (jelentős mennyiségű) és állagú
lerakódások találhatók.
A szellőzők légtechnikai vizsgálata azt mutatta, hogy nem zárható ki a visszaáramlás, amikor a gyűjtőcsőből valamelyik lakás felé áramlik a levegő. Ezt a lakók különböző szagok formájában rendszeresen érzékelik is.
A visszaáramlás alapvetően a konstrukció fogyatékosságaira, illetve a rongálódásra vezethető vissza, de szerepet játszanak
azok az átalakítások is, amelyeket a lakók az elmúlt évek során végrehajtottak (pl. ablakszigetelés, műanyag ablak beépítése, konyhai
páraelszívó, esetleg rásegítő axiális ventilátor bekötése a szellőző rendszerbe, stb.).
Mindez rávilágít arra, hogy az időnkénti tisztítás-fertőtlenítés egészségügyi okokból
is nagy jelentőségű – a tapadékok bakteriológiai vizsgálata megerősítette ezt a megállapítást.
Egészségügyi hatások
A friss, szennyezőanyagoktól mentes és megfelelő hőmérsékletű levegő a munkahelyi, intézményi környezet
és lakóterek egyik legfontosabb eleme. Ám ez messze nincs így - többnyire maga a szellőztető vagy légkondicionáló rendszer
válik egy idő után a levegőt káros anyagokkal telítő forrássá.
A hálózatba rendezett légkondicionáló berendezések, avagy a szellőztető rendszerek, a használat során úgy működnek,
mint sajátos ipari légszűrők: a járatokban, csövekben, a rendszer egészében lerakódik a levegőben fellelhető összes fizikai és biológiai
jellegű szennyeződés. Ismert jelenség a „légkondi betegség”, ami nemcsak a rendszer helytelen használatából
– túlhűtés - adódik, hanem a megbetegedések különféle típusait - allergia, megfázásos légúti tünetek - okozó allergének
és mikrobák újra és újra a légtérbe való „forgatásából” ered.
A légvezetékekben keletkezett lerakódások, szennyeződések miatt:
- romlik a szellőztetett, vagy klimatizált terekben lévőlevegő minősége, elszaporodhatnak veszélyes baktériumok, kórokozók (legionella), illetve mikroméretű porszemcsék, amelyek a légtérbe kerülve egyéb káros
élettani hatásokkal járnak,
- növekszik a rendszer energiafelhasználása,
- a lerakódások miatt - lévén ezek gyakran éghető anyagok
- fokozott tűzveszéllyel kell számolni,
- a szellőztető levegő minőségének romlása, amelyet akár
kis mennyiségű lerakódás is kiválthat, az adott helyiségben tartózkodóknál komfortérzeti problémákat okoz, ami személyi panaszokban, fáradtságérzetben, csökkenő teljesítményekben
stb. nyilvánul meg.
- Megfelelő friss levegő utánpótlás csak külső szellőztetéssel (pl.: ablaknyitás) oldható meg, amely jelentős energiaveszteséggel jár
Ha „csak” rossz közérzetet okoz mindez, illetve a sok évi légúti irritáció
eredményeként idült betegségek kialakulásához vezet, akkor is elsőrendű feladata minden szellőztető vagy légkondicionáló rendszert üzemeltetőnek gondoskodni a megfelelő és rendszeres tisztításról. A tűzveszélyről, amelyet a lerakódott részecskék okoznak a vezetékekben, illetve arról az energiafelhasználási pluszról, amit az elszennyeződés
jelent, itt már külön nem is kell beszélnünk. A szagok pedig…Az elszennyeződött rendszer sajnos érezhetően jelen van a levegőben
…
A megoldás: a száraztisztításos robottechnológia alkalmazása
A probléma megoldására olyan technológiát kellett kidolgozni, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:
- Képes szelektíven alkalmazkodni, és adaptálható legyen a legtöbb típusproblémára.
- A tisztítási eljárás úgy legyen elvégezhető, hogy
bontásokat, átalakításokat lehetőleg ne igényeljen, a lakókat ne zavarja.
- A tisztítás eredményessége a megrendelő számára bizonyítható legyen.
- A tisztítási tevékenység ne okozzon környezetszennyezést
Az iparág piacvezető cégének, a dán Danduct Clean szellőző tisztítási technológiájának alkalmazásával ’PANEL AIR’ néven, olyan jogilag védett eljárás került kifejlesztésre szellőző rendszerek fertőtlenítő tisztítására, mely teljesíti a fenti
elvárásokat.
Ez az eljárás - amelynek a licencével cégünk rendelkezik - megbontás nélkül, robottechnológiával távolítja el a szennyeződést. A megelőző állapotot és az eredményt kamerákkal
teszi vizuálisan is ellenőrizhetővé. Rendkívül hatékony, és teljesen környezetbarát eljárás. A tisztított szakaszokat saját szűrőrendszerével
a technológia a környezettől elzártan üríti, a szennyezőanyagokat zárt rendszerben eltávolítja.
Az általunk alkalmazott technológia hatékonysága
A technológia lehetővé teszi a létesítmény mindennapi működése melletti, gyors munkavégzést.
Az eredmény – lerakódásmentes, fertőtlenített szellőzőkürtő, a szabálytalanságok teljes körű feltárása
videofelvétel segítségével, ami a helyreállítást és a beszabályozást megalapozhatja, illetve az elvégzett munka eredményességét
igazolja.
Azon partnereink, akik az általuk kezelt/üzemeltetett paneles épületek szellőzőkürtőinek tisztítását és fertőtlenítését
megrendelik, a szolgáltatás részeként megkapják a szellőzőről készült tisztítás előtt és után
készült diagnosztikai felvételt.
Ez alapvetően az elvégzett munka teljesítésének (és indokoltságának) egyértelmű igazolását szolgálja.
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a kürtő belsejéről készült felvétel egyéb okokból is
fontos és hasznos lehet a megrendelő részére:
- meg lehet állapítani a kürtő általános műszaki
állapotát,
- fel lehet tárni (előzetes bontás nélkül!) az esetleges hibákat,
melyek gátolják a normális működést,
- a feltárt hiányosságok helye pontosan meghatározható,
így csak az elengedhetetlenül szükséges részt kell megbontani a javításhoz.
Amennyiben az eljárással kapcsolatban további információkra, esetleg konkrét árajánlatra van szükségük, személyesen
is állunk az Önök rendelkezésére.
